Kinológia

  A vadászkutya és vezetője közlési eszközei.

Az előző részben megismerkedtünk a vadászkutyák legfontosabb belső értékmérő vadásztulajdonságaival, amelyek nélkül nem érthetjük meg a kutyák „nyelvét” és mi sem értethetjük meg magunkat velük. Az ember környezetében társas kapcsolatban élő állatfajok mindegyikére jellemző az egymástól eltérő kommunikációs eszköz, jelzésrendszer.
Mi teszi ezt szükségessé?
Az azonos fajok és fajták egyedeinek rendkívül fontos, hogy egymást megismerjék, vagy épp megkülönböztessék. Tudjanak információt cserélni úgy, hogy azt más fajok egyedei ne, vagy csak nehezen értsék. Ez jellemző a kutyákra is. Ahhoz, hogy az ember a „kutyanyelvet” megfejtse, és kommunikálni tudjanak, mindkét félnek meg kell ismerni egymás jelrendszerét.

  A vadászkutyák is, mint minden más kutyafajta rendelkeznek az általánosan jellemző belső tulajdonságokkal, de emellett vannak speciális tulajdonságok és hajlamok, amelyeket csak e fajták örökölhetnek. Az általános tulajdonságok közül csak azzal a néhánnyal foglalkozom, amelyek esetleges hiánya a vadászati használhatóság szempontjából súlyos negatív befolyással bír. Vizsgáljuk meg melyek ezek?
- Hűség, ezzel szoros kapcsolatban van a ragaszkodás, a barátság és az elkötelezettség.
Kutyák vonatkozásában a hűség alatt értendő az életre szóló ragaszkodás a gazdához és általában az emberekhez.  Ugyan akkor mit kell értenünk a ragaszkodás kifejezés alatt kutyák esetében? Nem mást, mint az ember iránti behódolást, vagy szorosabb értelembe véve az embertől való bizonyos fokú félelmet, amit értelmezhetünk az ember iránti alázatként is. A ragaszkodás mindenkor az anya és kölyök kapcsolatra, illetve a falka törvényére, azon belül a „falkavezér” tisztelésére és a falkatagok szeretetére épül. Ez vonatkozik az „emberi” falkára is. Mivel az ősember és a kutyaős szövetsége a domesztikáció során kölcsönös és önkéntes volt, ezért ez a kapcsolat többnyire tökéletes is.

Az előző részben a kutyavezető személyi feltételeinek legfontosabbjait tárgyaltuk. Utalást tettem a jó adottságú kölyök fontosságára, ami nélkülözhetetlen az eredményes vadászkutya kiképzéshez és a vadászaton történő használathoz. Mit értünk jó adottság alatt? Első sorban a megfelelő öröklött hajlamok meglétét, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a mindenkori környezeti tényezők hatásait sem. Kezdjük a kölyök megszületését követő legfontosabb időszakkal, amikor az emberi környezettel kell megismerkedni. Egész életére és munkájára döntő hatással lesz a kialakítandó kapcsolat, vagy is a szocializálódás!

Az elkövetkező néhány szám, vadászkutya rovatába ezzel a címmel kívánunk egy sorozatot beindítani. Ennek célja, hogy azoknak a kutyás vagy leendő kutyás vadászoknak segítsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a megfelelő vadászkutyák kiválasztásában, vadászatra felkészítésében és vadászaton történő vezetésében, de mindezek iránt lenne érdeklődésük.
Továbbá azért is fontosnak tartjuk, mert tudott dolog, hogy ma már csak megfelelően felkészített és a vadászati módoknak megfelelő vizsgát tett vadászkutyák vehetnek részt az ütemterv szerint bejelentett vadászatokon. Ennek be nem tartása, a vadászat rendjének megsértését jelenti, ami természetesen megfelelő szankciót von maga után.

Magyar agár helye a XXI. században. A magyar agár ősi vadászkutyafaj-tánk, amely a fajta történetébe számos viszontagságos korszakot élt már át de mindig voltak, akik talpra állították. Volt a kihalás közvetlen árnyékába és volt az érdeklődés központjába is! A XX. század közepétől ismét jelentős gond van a fajta további sorsával. Ma nincs egyértelműen eldöntve a státusza. Vadászkutya is, meg nem is! Bár szerény, de egyértelmű véleményem, hogy ezen meditálni, de leginkább vitázni badarság és nagyfokú szakmai hiányosság! A fajta igazi tenyésztői, akik szem előtt tartják a fajta belső tulajdonságainak továbbvitelét, keresik a helyét.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Kaposvári Szervezete az idén már kilencedszer rendezte meg a vadászkutyák CAC kiállítását. Hét fajtacsoportból ötvenhét fajta mutatkozott be az idei versenyen. A felvezetett kutyák közül, csaknem ötvenen kaptak elismerést, kupát és ajándékot. Az ország minden részéből ám a határon túlról is érkeztek nevezések, Szlovéniából, Szlovákiából, Csehországból, Szerbiából, Olaszországból.

 További képekért tekintse meg képgalériánkat www.omvk-somogy.hu/node/251

A vadászati hagyományaink tisztelete és ápolása magával hozza azt az igényt, hogy a magyar vadászkutya fajtáink megfelelő nyilvánosságot kapjanak, minimum a vadásztársadalomban. Kötelességünk nemzeti kincseink bemutatása, akár ismeretterjesztő előadásokon, publikációkban, szaksajtóban, bemutatókon, vagy gyakorlati használatuk közben. Különösen fontos ez a feledésbe merülő, vagy szándékosan háttérbe szorított vadászkutya fajtáink esetében. Ebbe a kategóriába tartozik a magyar agár vadászkutya is. Sokan még azt is vitatják, hogy egyáltalán vadászkutya-e! Szeretném bemutatni, hogy valójában mit is illik tudni e nemes fajtáról!

Joggal merülhet fel kérdésként, hogy mi közünk a szarvasgombához és miért érdekes ez nekünk vadászoknak? Miért kell a felvetett téma kynológiai részével foglalkozni?
Nos néhány bevezető gondolat mi is ez a szarvasgomba, hol, mikor található természetes körülmények között és kik jogosultak a gyűjtésére?
A szarvasgomba ősi gasztronómiai fűszer gomba különlegesség. Mivel az ehető fajok jelentős része erdőben, megfelelő fafajokhoz köthetően a föld alatt tenyészik így lelőhelyüket, az érést követően meg kell találni olyan módszerekkel, hogy a termőhely ne sérüljön! Újszerű, hogy gyűjtésüket államilag szabályozzák. Mivel erdei melléktermék, így ésszerű, hogy a 2009. évi XXXVII. tv. az erdőkről, az erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról foglalkozik e kérdéssel. Kimondja, hogy „ a földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.”

 Somogyország még mindig a vérebezés, a vérebesek fellegvára. A vadászok és vadászatra jogosultak figyelmébe ajánljuk az alábbi utánkereső listát, amelyen a Somogyban hadrafogható vérebesek találhatóak. Az egyéni vadászatokon sebzett nagyvadon kívül szeretném felhívni a figyelmet a hajtó, - és terelő vadászatokon való utánkeresésre, a kollegák kézséggel állnak a vadászok rendelkezésére.

Somogy Megyei vérebes utánkeresők (hadrafoghatók):