Vadászati kultúra

A természet bűvöletében

Balter József vadász – és természetfestő, idén első alkalommal mutatkozott be festményeivel a Somogy Megyei Vadásznapon, Somogyzsitfán. Különleges hangulatú képei jól tükrözik természetszeretetét, és a vad hű ábrázolása iránti elhivatottságát. Tanulmányait Győrben és Budapesten, valamint neves mestereknél – Horváth Lajos, Katona György és Balogh István festőművészeknél – végezte. A fiatal művész gyermekkora óta nagy érdeklődéssel figyeli, tanulmányozza az élővilág sokrétű megjelenési formáját, az állatok anatómiai, mozgási és viselkedési sajátosságait. Bár egzotikus fajokat is fest, alkotásain elsősorban a hazai élővilág legszebb vadjai a főszereplők. A bakonyi vadkan, a gúthi dám és a somogyi gímszarvas egyaránt kedvelt témái. Eme erős koronájú, trófeás vad, gyakori ihletője festményeinek éppúgy, mint élőhelye, a csodálatos Dél-dunántúli dombvidék.

A vadászetika 8 alapelve

 

      A vadászetika 8 alapelve    

 

1. A természetért érzett felelősség

 A természet egy és oszthatatlan. A vad és a vad élőhelye a természet része. A természet minden sérülése a vadászhajtó fajokat is veszélyezteti, ezért minden vadásznak természetvédőnek is kell lennie.

 
2. Hozzáértés és szaktudás
 
A mai vadászati gyakorlat a válogatás elvén alapul, ami azt jelenti, hogy vadat ejteni csak szigorú szakmai kritériumok alapján (lenne) szabad. Ilyen szabályozási szempont a beteg állatok, illetve a genetikailag hibás („selejt”) egyedek kiemelése, a helyes és kívánatos életkori, nemi arányok biztosítása, a mennyiségi szabályozás (ez idő szerint a gímszarvas és a vaddisznó számos térségben túlszaporodott s elviselhetetlen mezőgazdasági és erdei károkat okoz). Végül, de nem utolsósorban el kell felejteni az idős (golyóérett) egyedeket is, mert az érettségi szint elérése utána a vad is hanyatlik, pusztul.
 
Tartalom átvétel