Felhívás

Tisztelt Vadászkamarai Tagok!

Szíves figyelmükben ajánlom a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási igazgatási szakmérnökök és szakirányítók képzésére irányuló felhívását! Az elmúlt években több Somogy megyei vadászunk is eredményesen vett részt a képzésen és szerzett diplomát, akik azóta  sokat tesznek hozzá kibővített ismereteikkel a mindennapok bürokráciával átszőtt vadgazdálkodásához.
 
Kemenszky Péter

Közérdekű információ, mindenki figyelmébe ajánljuk!

Csak engedéllyel gyűjthető az agancs!

Egyre gyakrabban találkozhatunk levetett gímagancsokkal a természetben, hiszen az öreg bikák január végén már elhullathatják koronájukat. A fejdíszeket azonban csak az adott területen vadászatra jogosult szervezet engedélyével szabad összeszedni, ugyanis annak tulajdonát képezik. E nélkül a gyűjtés lopásnak minősül, míg az agancsok felvásárlása orgazdaságnak.

Az utóbbi években egyre több problémát okoz a vadgazdálkodóknak az illegális agancsozás. Ez nem csak lopás volta miatt lehet bűncselekmény: ilyenkor gyakran végighajtják a szarvasokat az erdőn, hogy az ágak leverjék a fejdíszüket, sőt olykor ugyanezzel a céllal drótokat is kifeszítenek a fák közé. Sok bika azonban csak később vetné le az agancsot, így amikor az beakad, akár a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstő egy darabjával együtt is letörhet. Az agancstő-sérülés okozása állatkínzásnak is minősül, börtönbüntetéssel sújtható! Emellett a vadászatra jogosultak számára komoly anyagi kárt is jelenthet, hiszen az a bika, amely egyébként akár kapitális agancsot is felrakhatott volna és amelyért bérvadászok akár több millió forintot is fizethetnének, a sérülés után már csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni. Végezetül, az illegális agancsozók a közlekedést is veszélyeztetik, hiszen akár egy több száz egyedből álló, megriadt szarvascsapatot is kiterelhetnek a közútra, ami közlekedési tragédiákkal is végződhet.

Biztonságos fegyverkezelési és lőismereti képzés

Tisztelt Vadászkamarai Tagok figyelmébe!

Lőoktatás Somogy megyében alap-, és haladó szinten!

Megjelent a módosított vadászati törvény egységes szerkezetben!

Tisztelt vadászatra jogosultak, vadászkamarai tagok és hivatásos vadászok!

Megjelent a vadászati törvény módosítása immáron átlátható, egységes szerkezetben. A mellékelt linkeken nyomon követhető a lépcsős hatálybalépés, valamint a módosítások is egyértelműen láthatóak a korrektúra változatban!
Kérdésekkel kapcsolatosan állunk Tagjaink rendelkezésére!

A Vadászkamara és a Vadászszövetség elnökségei nevében:

Kemenszky Péter

Változások a vadászati idényekben 2016. március 1-jétől!

Több vadfaj idénye módosul a Földművelésügyi Miniszter 65/2015. (X. 26.) FM rendelete értelmében. A változások – amelyek kidolgozása során a szaktárca egyeztetett az Országos Magyar Vadászkamarával és az Országos Magyar Vadászati Védegylettel – a vad nyugalmának biztosítását szolgálják. Ezen kívül a friss jogszabály néhány további paragrafusban pontosítja a Vadászati törvény végrehajtási rendeletét.

A rendelet a következő vadfajok vadászati idényét érinti 2016. március 1-jétől
:

NAGYVADFAJOK

– a szarvasborjú szeptember 1-jétől február utolsó napjáig lesz lőhető (jelenleg január 31-én van vége az idénynek), illetve megszűnik az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény;

– a dám esetében bika október 1-jétől február utolsó napjáig lesz lőhető (jelenleg január 31-én van vége az idénynek), bevezetik az érett bika kategóriáját, amely október 1-jétől november 30-áig lesz lőhető, a tehén és az ünő idénye október 1-jétől január 31-éig tart majd (jelenleg február utolsó napján van vége), a dámborjú idénye nem változik (október 1 – február utolsó napja);

– a muflonkos vadászati idénye szeptember 1-jétől február utolsó napjáig tart majd (jelenleg egész évben lőhető), a juh és a jerke idénye szeptember 1-jétől január 31-éig tart majd (jelenleg február utolsó napján van vége), a muflonbárány idénye nem változik (szeptember 1 – február utolsó napja)

– a szikaszarvas egész évben lőhető lesz (jelenleg szeptember 1-jétől december 31-éig tart az idénye);

– a zerge kikerül a vadászható állatfajok közül (jelenleg vadászati idény nélkül szerepel a listában a nagyvadfajok között);

Hatósági állatorvosok

Vadászatra jogosultak, Vadhúsminősítők figyelmébe ajánljuk!

A vidékfejlesztési miniszter 43/2011. (V. 26.) VM rendelete az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló vadhúsrendelet alapján  a lőttvad húsának minősítése kapcsán mind a vadászatra jogosultaknak, mind pedig a vadhúsminősítést végző személyeknek szüksége lehet a hatósági és kerületi kompetens állatorvosok elérhetőségére. Dr. Tóth Szabolcs főosztályvezető jóvoltából a kérdéses személyek nevét és elérhetőségeit ezúton közzé tesszük, és a Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály segítségével az adatbázist rendszeresen frissíteni is fogjuk.

Vadásztársaságok figyelmébe!

Az OMVV és az OMVK közreműködésével elkészült az új Ptk.-nak (2013. évi V. törvény) megfelelő vadásztársasági alapszabály minta. A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége ezzel kapcsolatosan, már levélben tájékoztatta a tagszervezeteit.

 

a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének elnöksége

Kibővített partnerség a Toyotával!

Tisztelt Tagszervezeteink!

Mint az ismeretes, az OMVK 2013-ban partnerségi megállapodást kötött a Toyota Motor Hungary-vel, amelynek értelmében a magyar vadászok körében 3 legkeresettebb Toyota modell (Land cruiser, Hilux, RAV4) vásárlása esetén egyedi kedvezményben részesülnek az egyéni vadászkamarai tagok. A megállapodást a vadásztársadalom kedvezően fogadta, azt a két fél az elmúlt év végén közösen kiértékelte, azt eredményesnek és folytatásra mindenképpen alkalmasnak minősítette, deklarálva, hogy az elmúlt évben a program keretei között mintegy 160 új autó talált gazdára a vadászok körében a kedvezményes áron.
Újdonság, hogy az elmúlt év végén a Toyota Motor Hungary 2015-re már nemcsak az OMVK-val való szerződését hosszabbította meg,  hanem (Somogy megyei javaslatra) a megállapodást kiterjesztette az OMVV-re is, ezáltal már nemcsak magánszemélyek, hanem a megyei vadásszövetségek tagszervezetei (nálunk pl. minden vadászatra jogosult aki tagja a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének), mint jogi személyek is vásárolhatnak kedvezménnyel a fenti modellek közül. A vásárlást megelőzően a Szövetség a tagsági viszonyról igazolást állít ki a vadászatra jogosultak részére.

Vadászüdvözlettel: Kemenszky Péter

Toyota Hilux teszt

Újságírók, OFF-road szaktekintélyek, terepautó építők és mi vadászok vettük górcső alá a legendás Toyota Hilux pick up terepjáróit és azok teljesítményét.

November 26-án maroknyi csapat gyülekezett a somogybabodi benzinkútnál, hogy ezen a borongós, késő őszi napon teszteljék a TMH (Toyota Motor Hungary) és a Toyota Koto Autóház Kaposvár által rendelkezésünkre bocsátott, legendás terepjáró képességéről és megbízhatóságáról híres piacvezető platós terepjáró kisteherautókat. A teszt az off road pályán zajlott (és szigorúan csak a pályán), ahol most csend, nyugalom honolt, amit később a Toyoták sem törtek meg, lévén szinte gyári gépekről volt szó. Az első autót a Koto autóház prezentálta, amely egy comfort változat, de gyári magasított felépítménnyel. Ez azt jelenti, hogy az autó kapott egy nyolc centis első hátsó magasítást, megerősített haspáncélt, extrém erős gázos lengéscsillapítókat, egy platófelépítményt csörlővel, valamint négy, kimondottan nehéz terepre való BF Goodrich gumit. Amolyan igazán vadászosra sikeredett, nem is titkoltan. A tesztvezetést az előre kijelölt pályaszakaszon Papp László off road tanácsadó-szakértő, a TMH terepautó építő teamjének vezetője kezdte. A gép a terepváltónak és a kapcsolható differenciálműnek köszönhetően magabiztos búgással indult a lélegzetelállító meredek löszfalnak, és finoman duruzsolva hagyta maga mögött a fel, majd lejtmenetes akadályokat. Mindeközben vezetője látványosan demonstrálta, hogy nem a jobb láb dolgozik elsődlegesen, hanem az egyes kifinomult technikák teszik lehetővé, hogy az autó szinte alapjáraton kapaszkodva gyűri le a faladatokat.

Az aranysakál (Canis aureus) jelenlegi helyzete Somogy megyében

Az aranysakál „újkori” története Magyarországon mintegy 15-20 évre nyúlik vissza. Újkori azért, mert bár őshonos ragadozónkról van szó, az 1989-ben kiadott Vörös Könyvben (Rakonczay 1989) már kipusztult fajként szerepel. Érdekesség viszont az, hogy a kipusztulttá nyilvánítása után szinte azonnal spontán visszatelepedése lett megfigyelhető a dél - nyugati országrészben, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyékben.

Több tanulmány is készült és jelenleg is folynak kutatások a faj újbóli „feltérképezésére” legalaposabb közülük a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem (Heltai és Lanszki 1997-2001) munkatársai által Somogy – és Baranya megyékben végzett.
Írásban bemutatják a fajt, annak rendszertani besorolásától a szociális és szaporodási struktúráján át a rókától való alapvető élőhelyi és morfológiai különbségekig. Megállapítják, hogy a megfigyelési és terítékadatok alapján akkori (1997 – 2001) elterjedése zömmel Magyarország déli részeire korlátozódik, hazai elterjedésének akkori központja pedig Somogy-, Baranya,- és Bács – Kiskun megyék területe.

Tartalom átvétel