Szalonka monitoring

Tavaszi szalonka megfigyelés 2014

Az idei év volt a 2009-2014. Szalonka Monitoring Program ötödik és egyben utolsó éve. Jó alkalom ez most egy kis összefoglalásra, elmélkedésre és számvetésre is. Nagyon sokat tettünk, nagyon sokat tapasztaltunk, és még mindig nem fejtettük meg teljesen a szalonka vonulás titkát.
Szeretnénk a szalonka megfigyelésről, a szalonkavarázsról, az átélt csodálatos estékről és hajnalokról beszámolni, de most nem ez a feladatunk. Megélni, átélni, átitatódni, az élményeket elraktározni, mindig nagy élmény.

Öt év, öt különböző tavasz, ennyiszer 12 szombat este, átlagosan 45 megfigyelési ponton ez 2700 megfigyelés, 2700 kitöltött adatlap Somogy megyében! Sok?  Kevés? Elég? Tovább számolunk. Ha feltételezzük, hogy 50 ember foglakozott alkalmanként 2 órát a monitorozással, akkor ez 5400 munkaóra, ami 675 munkanapnak felel meg! Akkor még nem is szóltunk a költségekről. Az is csak egy feltételezés, hogy ha 30 km-t veszünk a lakóhely és a megfigyelési pont között, akkor ez összesen 81000 km / ami 3-4 millió Ft költség és km-ben kétszer körbeéri a Földet az egyenlítő mentén / a fenti számolás csak a monitorozásra, megfigyelésre vonatkozott, és akkor itt van még a mintagyűjtésre fordított idő és költség, ami még ennek többszöröse is lehet.

Őszi szalonka monitoring 2013

Lezárult az ötödik és sorrendben az utolsó őszi szalonka monitoring. Idén 45 ponton / 4 hellyel kevesebben, mint előző években/ folyt a fürkészés. Így is 540 beérkezett megfigyelést kellett feldolgozni, összesíteni.
Az adatok összehasonlításából keressük a válaszokat a miértekre.  Kutatjuk az okokat, próbálunk beférkőzni a titkokkal teli szalonkavilágba.
12 héten át minden kedden, szeptember 17-től  december 3-ig tartott a megfigyelési időszak. A táblázatból láthatjuk heti bontásban a látott szalonkák számát.

 

 

 

 

Szalonka monitoring 2013 tavaszán

A gyenge őszi megfigyeléseket követően, - amikor is az előző évek leggyengébb vonulást tapasztaltuk - kíváncsian és aggodva vártuk a kikeletet, és hogy milyen lesz az idei tavasz a szalonkavonulás terén.
Amíg nem álltak rendelkezésünkre a konkrét adatok, amíg nem történt meg azok feldolgozása, addig csak a vadásztársaktól szubjektív, saját maguk által átélt információkból vonhattunk le következtetéseket. A csillogó szemű, lelkes és élményekben gazdag, valamint az ajkát lebiggyesztő, kézlegyintő sajnálkozó fürkészen át, volt mindenre példa. Összefoglalva milyen jelzőkkel lehet illetni az idei szalonkavonulást?  Talán, a szeszélyes, a rapszodikus, és az időjárás miatt érthetetlen lenne az idevágó.  Ami az előzőket alátámasztja, hogy azon helyeken, ahol mérsékelt az előfordulás, most igen szép húzásban volt részük és ott, ahol rekordokat szoktak észlelni, alig- alig volt mozgás. Volt olyan megfigyelő pont, ahol a már nőnapon március 8.-án, begyűjtésre került a minták nagy része !!!
Mi befolyásolja a szalonkavonulást első sorban? Általában az időjárás szokták megnevezni. Ez, így nem teljesen igaz. Korábban vizsgáltam, hogy jó, vagy rossz időben húz a szalonka. Akkor, 10 év eredményeit hasonlítottam össze és kiderült, hogy számot tevőd különbség nincs./ NIMRÓD 1990. 6. száma/ Csak nekünk, vadászoknak kedvezőtlen a szakadó eső, vagy hó, vagy a viharos idő. A szalonka, ha itt van, akkor Ő megjelenik, de lehet, hogy mi a zord idő miatt nem, vagy csak nehezen észleljük.
Na de milyen idő uralkodott 2013 tavaszán? Volt, aki megkérdezte jogosan, miért volt egyáltalán a klasszikus értelembe vett tavasz?  Naplómból idézem a történéseket, de előtte le kell szögezni, hogy az elmúlt 100 esztendőben nem volt ilyen zord, hideg, havas, csapadékos, szeles kellemetlen idő.

A 2012 őszi szalonka monitoring eredményei

Mindannyian kíváncsian vártuk, hogy mit hoz a  gyenge tavaszi vonulás után az ősz. Lesz -e annyi, mint előző esztendőben, mikortól látjuk a legtöbbet, vetődtek fel a kérdések. Igen ! Már van rálátásunk, már van egy kis tapasztalatunk, hiszen ez volt a negyedik lehetőség, amikor szervezetten, egy szép közös cél érdekében álltunk szeptember közepétől  - december elejéig, minden kedden a megfigyelő pontokon.
Örömmel mondom, hogy már csak egy év van előttünk, hogy a begyűjtött adatokat feldolgozva az EURÓPAI UNIÓ asztalára tehessük amivel, ékes szólóan, hitelt érdemlően tálalni tudjuk a megfigyeléseinket, amivel végül is elfogadhatják a derogációnkat.
Négy év van mögöttünk. Mindegyik hasonló és mégis más. Nagy az eltérés, ha az adott év adatait  nem az átlaghoz viszonyítjuk, hanem a két szélsőséges értéket, (a legnagyobbat a legkisebbel) vetjük össze.

Szalonka monitoring értekezlet 2012. február

Az értekezlet helye: Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági  és Állategészségügyi Igazgatóság  nagyterme /Kaposvár, Tinódy u. 2. Cseri major/ volt.

Meghívott előadók:

  • Dr. László Richárd egyetemi docens Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
  • Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet
  • Schally Gergely OVA munkatárs Szent István Egyetem Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet
  • Kemenszky Péter Somogy megyei koordinátor, fővadász Somogy Megyei Vadászok Szövetsége

Kemenszky Péter fővadász, koordinátor köszönti a résztvevőket. Megkérte az előadókat, hogy előadásukban a 2011. évi tavaszi országos eredmények mellett térjenek ki a somogyi eredményekre is. Kiemelte, hogy gyakori hiba volt, hogy a vadászatra jogosultak a 3 jelentési helyre különböző számokat adtak meg. Felhívja a figyelmet, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek, a Gödöllői Egyetemnek és a hatóságnak jelentett számoknak egyezni kell. 2014-ig szólnak a hatósági-szakhatósági engedélyek, Somogy megyében a védett pontok is megkapták 4 évre az engedélyt. Felkéri dr. Szemethy László docens urat előadása megtartására.

Szalonka monitoring 2011 tavasz

Emlékeztető a 2011. szalonka monitoring értekezletről
Jelen vannak:  jelenléti ív szerint. Helyszín: Kaposvár, Álltegészségügyi Igazg.

Kemenszky Péter: Köszönti a résztvevőket, bemutatja Dr. László Richárd urat a Nyugat-Magyarországi Egyetemről, dr. Buzgó József urat köszönti a Kaposvári Egyetemről. Elmondja, hogy az értekezletre érkezni fog még dr. Szemethy László úr a Gödöllői Egyetemről és Kovács Gábor úr az OMVV-től.

 

Szalonka fürkészés IV.

Csatolmány: 

 Szalonkafürkészés IV

2010 őszi szalonka monitoringozás eredményei

 
 Az őszi szalonka megfigyelés utolsó keddje december 14.-re esett. Most került feldolgozásra a beküldött anyag, de már készülünk és várjuk a tavaszi szalonkák megjelenését. Hej, de gyorsan száll az idő.
 Az elmúlt esztendő nem szűkölködött a csapadékkal. A megyében 850-1200 mm között mértek. Az elmúlt száz évben nem esett ennyi. Vajon kihat-e ez a szalonkák vonulására, vajon hol, vajon mennyi kerül a szemünk elé. Sok embernek eszébe sem jut, hogy az oroszországi tajga tüzek a szalonkák költési, fióka nevelési helyein pusztítottak. Ez a természeti katasztrófa, hatással van-e a szalonkákra? Megítélésem szerint biztosan. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztattak, amikor neki ültem az adatok értékelésének. /Fluck Dénes is írt az utóbbi témáról, a 2011 évi kamara által kiadott "Vadászkönyv "136. oldalán./
 

Erdei szalonka monitoring

Csatolmány: 

Az erdei szalonka Magyarországon és Európa számos országában egyaránt népszerű vadászható vonuló faj. Ez utóbbi jellemzője miatt az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének (79/409 EGK) hatálya alá tartozik. A direktívában foglaltaknak megfelelően a befogás, a tartás vagy más ésszerű használat csak szigorúan ellenőrzött körülmények között és szelektív alapon, a madarak kis számára engedélyezhető. Ésszerű, tartamos hasznosításához pedig elengedhetetlen a vonuló- és költő állományok nagyságának, összetételének, valamint a vadászat állományra gyakorolt hatásának lehető legpontosabb ismerete. Ezen túlmenően az Európai Unió Erdei Szalonka Gazdálkodási Tervében felhívja a figyelmet a tudományos kutatások fontosságára, és rámutat arra, hogy fontosságuk ellenére azok értékelhető minőségben csak néhány tagállamában folynak (European Woodcock Management Plan). Magyarország - egyedülálló földrajzi helyzetéből és területi sajátosságaiból adódóan - központi helyen található a madarak tavaszi és őszi vonulásának szempontjából, feltehetően több irányból érkező vonulási útvonalak keresztezik itt egymást. A magyarországi viszonyokról annak ellenére keveset tudunk, hogy a szalonka vonuló állományával kapcsolatos megfigyelések rendkívül hosszú múltra tekintenek vissza. Napjainkig alapvetően biológiai adatokat gyűjtöttek, az állomány nagyságára vonatkozó ismeretek azonban meglehetősen hiányosak. Az ország területén átvonuló állomány felmérése céljából

Szalonka fürkészés I.

SZALONKA FŰRKÉSZÉS A SZÁMOK TÜKRÉBEN / Monitoring eredményei /


A szalonka szezon kezdete előtt már ismert volt, hogy ebben az évben nem vadászhatunk hosszú csőrű kedvenceinkre. A zöld kalapos társadalom vérmérsékletének megfelelően reagált. Volt, aki tüntetést, petíciót, polgári engedetlenséget, néma dacot javasolt. Aztán győzött a józanész és elfogadta a legmegfelelőbb megoldást. Tudományos szakszerűérvekkel, kitartó következetes munkával szeretnénk vissza szerezni a tavaszi szalonka vadászatot. A szakma és a tudomány fogott kezet. Ettől a pillanattól kezdve lett közismertfogalom a MONITORINGOZÁS. Tudományos írásokban, disszertációkban elfogadható, de mint a magyar nyelv tisztelője tőlem idegen. Úgy gondolom, hogy sokkal jobb kifejezés a szalonka megfigyelés,vagy pajkosabb kedvesebb a szalonka fürkészés. Az előzményekről nem érdemes többet szólni, mert erről sokat cikkezett a sajtó.

Szalonka fürkészés II

Az őszi monitoringozás eredményei tapasztalatai:

Nem gondoltuk volna, úgy egy - két évvel ezelőtt, hogy szalonkát fogunk lesni az őszi időszakban. Nem gondoltam volna, hogy a 31 éve vezetett vadásznaplómat azért forgassam újra, hogy felidézzem azokat a napokat, amikor szalonkával hozott össze a véletlen, arra sem gondoltam, hogy több mint 20 feljegyzés szólt a találkozásokról. De miért is volt erre szükség? A tavaszi szalonka monitoringozás után azt az időpontot keresték, amitől az őszi megfi gyeléseket ésszerű megkezdeni. Így aztán a start időpontja szeptember 15-re esett, majd ezt követően 12 héten át minden kedd este 48 helyen, december 1-ig vártuk, lestük, fi gyeltük a szalonkák mozgását. Nagyon furcsának tűnt, hogy szarvasbőgés mellett szalonkára is figyelünk, hogy vaddisznó les alatt az eget pásztázzuk a tekintetünkkel, hogy fácánozás közben reménykedünk, hogy szalonka burran fel a közelünkben. Pedig, nekünk, akik erre „szegődtünk” szinte beleívódott a mindennapjainkba a szalonka fürkészése.

Tartalom átvétel