A vonatkozó jogszabályok több feladatot utalnak az OMVK hatáskörébe. Ezeket a köztestület részint a központi apparátus, részint a megyei Területi Szervezetek útján látja el.
Vadászjegy kiadása
A vadászjegyet az OMVK megyei Területi Szervezetei adják ki illetve érvényesítik minden év februárja utolsó napjáig. A vadászjegy a vadászati tevékenység és a fegyvertartás jogalapja.
Vadászati engedély kiadása
A Vadászati törvény 2015. novemberében elfogadott módosítása értelmében 2017. március 1-jétől az OMVK már nem csak a kötelező vadász felelősség biztosítást köti meg a külföldi vadászok számára, hanem a vadászati engedélyeiket is az érdekképviselet adja ki.
Vizsgáztatás
A vonatkozó jogszabályok értelmében az OMVK feladata, hogy gondoskodjon a vadászvizsga és a vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgájának megszervezéséről, lebonyolításáról, illetve közreműködjön a hagyományos vadászati módok kiegészítő vizsgáiban.
A vadgazdálkodási alap működtetése
A Vadászait törvény 2015. novemberében elfogadott módosítás értelmében az OMVK létrehozza és kezeli a vadgazdálkodási alapot, amelyből a vadászatra jogosultak minden évben az Elnökség által meghatározott célokra igényelhetnek támogatást.
A fővárosban a Pest Megyei Területi Szervezettel közösen, valamint a megyékben külön-külön képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.
A Kamara Területi Szervezete: területi képviseleti szervből, vezetőségből, Etikai Bizottságból, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságból, Felügyelőbizottságból áll. A területi vezetőség javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó szervként területi szakbizottságokat hozhat létre.
A szakbizottságok elnökét és tagjait a területi vezetőség kéri fel a bizottsági tagságra a Kamara tagjai közül.
A területi szervezet tisztségviselői: elnök, kamarai osztályonként egy-egy alelnök, titkár, a területi Etikai Bizottság elnöke, a Felügyelőbizottság elnöke, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke, két fő vezetőségi tag.
Magyarországon a vadászható fajok a vonatkozó jogszabályban előírt, az adott vadfajok biológiai sajátosságaihoz igazodó időszakban ejthetők el. Az idényeket a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
a) Nagyvadfajok
gímszarvasbika szeptember 1. -január 31.
- érett bika szeptember 1. -október 31.
- tehén, -ünő szeptember 1. -január 31.
- borjú szeptember 1. -február utolsó napja
dámbika október 1. -február utolsó napja
- érett bika október 1. -november 30.
- tehén, -ünő október 1. -január 31.
- borjú október 1. -február utolsó napja
őzbak április 15. -szeptember 30.
- suta, gida október 1. -február utolsó napja
muflonkos szeptember 1. - február utolsó napja
- juh, -jerke szeptember 1. - január 31.
- bárány szeptember 1. - február utolsó napja
vaddisznó egész évben
szikaszarvas egész évben
b) Apróvadfajok
mezei nyúl október 1. - december 31.
üregi nyúl egész évben
fácánkakas október 1. - február utolsó napja
- tyúk október 1. - január 31.
fogoly október 1. - december 31.
nyári lúd október 1. - december 31.
vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1. - január 31.
tőkés réce augusztus 15. - január 31.
szárcsa szeptember 1. - január 31.
erdei szalonka vadászati idény nélkül
örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15. - január 31.
c) Egyéb apróvadfajok
róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve egész évben
borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1. - február utolsó napja
1 Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
2 A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedélyével a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
3 Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
4 Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.
5 Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
6 Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
7 Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
8 Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
A rendelet 5. számú mellékletének II. részében felsorolt, vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
A rendelet kapcsolódó, 27. § és 27/A. § paragrafusa alapján
A Vadászati törvény vadászati idényeket is tartalmazó végrehajtási rendelete elérhető itt
Az alábbiakban megtalálható minden a hivatásos vadászokat érintő anyag.
Hivatásos vadászok szolgálati szabályzata
2012. évi CXX. törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
Az alábbiakban találja a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos nyomtatványokat.
Vadászati engedély iránti kérelem minta
Lőfegyver adás-vételi szerződés
(minta)
Lőfegyver ajándékozási szerződés
(minta)
Lőfegyver átadásáról, átvételéről szóló megállapodás
(minta)
Az elmúlt évek jogszabályi hátterének változása lehetővé tette az Országos Magyar Vadászkamara számára, hogy a magyar vadgazdálkodás fejlesztése, feltételrendszerének javítása érdekében Országos Vadgazdálkodási Alapot hozzon létre.
A Vadgazdálkodási Alap pályázati rendszerben működik. Ennek 2018. évre vonatkozó feltételrendszerét az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság előterjesztése alapján a Kamara Alapszabálya szerint az Országos Elnökség 2018. szeptember 17-i ülésén fogadta el.
Alább található meg minden információ a pályázati rendszerről és a 2018. évre vonatkozó pályázati felhívás és minden kapcsolódó dokumentum.
A Vadgazdálkodási Alap benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás
Az Országos Magyar Vadászkamara felhívja az Országos Vadgazdálkodási Alap (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Alap) pályázati felhívására pályázatot benyújtani kívánó vadászatra jogosultak figyelmét, hogy a pályázat elektronikus felülete 2018. október 1-én a korábban meghirdetett pályázati felhívás szerint megnyílik.
Ugyanakkor a jövőben várható Vadgazdálkodási Alappal kapcsolatos, Kamara által szervezett megyei tájékoztatókra tekintettel 2018. október 10-ig kizárólag a pályázó és a pályázat adatainak feltöltését teszi majd lehetővé a rendszer, annak érdekében, hogy a tájékoztató előadásokat követően minimalizálni tudjuk a formai hibásan benyújtott pályázatok számát. Október 10-ét követően aktivizálódnak a rendszer pályázat benyújtással kapcsolatos funkciói, így a kiírás szerint október 31-ig 21 nap áll majd rendelkezésre a pályázatok benyújtására.
A 2018. évi kiírás dokumentumai
Az Országos Vadgazdálkodási Alap Működési Szabályzata
1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap adattartalma
2. sz. melléklet: A pályázatok benyújtásának módja
és bírálatának rendje, továbbá a pályázatok
rangsorolásának szabálya (pontrendszer)
3. sz. melléklet: Jegyzőkönyv pályázatok formai
ellenőrzéséről és tartalmi véleményezéséről
4. sz. melléklet: Bírálati jegyzőkönyv
Az Országos Magyar Vadászkamara 2018. évi pályázati felhívása
az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatására
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
Szervezetünket az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hozta létre. A Kamara feladatait országos szervezete és megyei Területi Szervezetei útján látja el.
Az OMVK céljai:
- a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeinek képviselete és védelme,
- közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodás, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában,
- a természetvédelem, a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban, tagjai útján – azok képzésének magas szintű biztosításával – az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítése és fejlesztése,
- a vadászati hagyományok ápolása révén a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése,
- annak biztosítása – szükség esetén etikai eljárás lefolytatásával -, hogy tagjai a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat megtartsák,
- az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete, a vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése, a más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítása,
- a vadvédelem elősegítése és képviselete.
További információk az OMVK Alapszabályában, amely elérhető ide kattintva.