Aktualitások

    Ön itt van:  
  1. Kezdőlap
  2. Aktualitások
  3. Afrikai sertéspestis
2023 június 08

Afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis

Kérdőjelek az afrikai sertéspestis felszámolását célzó mentesítési terv végrehajtásában

Az Agrárminisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi Értesítő LXXI. évfolyam 8. számában, 2021. szeptember 22. napján jelent meg az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozata (a továbbiakban: OFA határozat), melynek mellékleteként kiadta Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési tervét.

A mentesítési terv a járvány eredményes felszámolását a vaddisznó állomány drasztikus gyérítésében látja és azt célozza meg, hogy 2025-re Magyarországon a vadgazdálkodási egységek területén vaddisznó állomány nagysága ne haladja meg a 0,5 db/km2 állomány sűrűséget. Ennek érdekében előírta a vadászatra jogosultak részére, hogy a 2019/20 vadászati évben, mint bázis évben elejtett vaddisznó mennyiség alapulvételével, annak minimum 150 % -át kell a következő években minden évben a vadászatra jogosultaknak elejteni. Az országos főállatorvos határozatában elrendelte, hogy az ország egész területén a határozat mellékletében kiadott mentesítési tervben foglaltak szerint és az adott terület ASP kockázati kategóriájának megfelelően kell eljárni.

Az OFA határozat mellékletében szereplő mentesítési terv fertőzött területekre vonatkozó 2.3.2.4.3. pontja szerint: „A vadászati hatóság által engedélyezett fényszóró a diagnosztikai kilövés során is használható. Az állománygyérítés sikeres végrehajtásához speciális eszközök (éjjellátó céltávcső és keresőtávcső, hőkamera céltávcső és keresőtávcső, hangtompító) használatára csak a tájegységi fővadászok, az erdészeti zrt-k szakszemélyzete, az erdészeti zrt-k hivatásos vadászai és a fegyveres testületek tagjai az OJK – Országos Járványvédelmi Központ - vezetőjének rendelkezése alapján kaphatnak engedélyt. A speciális eszközök használatára jogosult személyek állománygyérítésre való aktív közreműködésre kötelezése a HJK – Helyi Járványvédelmi Központ - feladata. Amennyiben a járványügyi helyzet a védekezés, az állománygyérítés intenzitásának fokozását teszi szükségessé, a külső segítség igénybevételét az OJK vezetője a vadászati év bármely időpontjában, soron kívül elrendelheti.”
Az OFA határozat mellékletének 3.2.4.2., és a 4.2.4.2. pontja az ASP szempontjából magas, illetve közepes kockázatú területekre vonatkozóan megismétli a fenti rendelkezéseket a speciális eszközök használata körében a megjelölt személyi kör számára.
Az országos főállatorvos 2022. július 1-jén kelt, ÉFHÁT/166/2022. iktatószámú levelében tájékoztatta a megyei Kormányhivatalok Kormánymegbízottjait az új szabályokról, mely szerint az „eddigi 950 állami alkalmazású hivatásos vadász mellett további 1870 vadásztársasági alkalmazásban álló vadőr is használhatja a szóban forgó eszközöket.” (OMVV-OMVK közlemény 2022.07.05)

Az Országos Főállatorvos határozatának mellékletében, illetve annak módosításában lényegében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek (a továbbiakban Vtv.) a rendelkezéseivel szemben engedélyezte a tiltott eszközök használatát a határozatban írt személyi kör részére. Az éjjellátó keresőtávcső, és a hőkamera keresőtávcső használatának engedélyezésére nem volt szükség, miután azok használata a vadászati jogszabályok alapján az OFA határozat nélkül is engedélyezett, és nem csupán a határozatban nevesített személyek, hanem minden sportvadász számára. Kakukk tojásnak tűnik a fegyveres testületek tagjainak szerepe az ASP elleni stratégiában; vajon az említett személyek milyen vadászterületen, milyen fegyverrel végzik a vaddisznók diagnosztikai kilövését?

A Vtv. 37/A. § (1) bekezdése értelmében tiltott vadászati eszköznek minősül egyebek mellett a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz, valamint az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz.

Kérdésként merül fel, hogy az országos főállatorvos jogosult-e engedélyezni határozatában egy meghatározott személyi kör részére a törvény által tiltott vadászati eszközök használatát? A hatályos jogi szabályozás ismeretében ez kizárható, még akkor is, ha az OFA határozat azt sugallja, hogy a vaddisznó diagnosztikai kilövése nem minősül vadászati tevékenységnek, ebből adódóan nem vonatkoznak rá a Vtv. vadászatra vonatkozó rendelkezései.

Amint azt az OFA határozat rögzíti, ma Magyarország területén a vaddisznó esetében az állományszabályozás a diagnosztikai kilövés teljesülésével valósul meg. Úgy tűnik tehát, hogy a vaddisznó állománynak a mentesítési tervben rögzített gyérítése nem vadászattal történik, hanem a határozatban használt fogalom, a diagnosztikai kilövések útján, annak ellenére, hogy annak végrehajtását a vadászokra bízza.

Ezek szerint, amikor a vadász szarvast lő, akkor vadászik, amikor két órával később ugyanarról a lesről lámpa segítségével vaddisznót lő akkor nem vadászik, hanem diagnosztikai kilövéssel állományszabályozást végez? A hivatásos vadász, aki egyben tagja is a vadászatra jogosultnak, amikor szarvast lő vadászik, amikor két órával később – ő már nem lámpával, hanem hőkamera előtéttel, mert az OFA határozat erre feljogosítja – vaddisznót lő, akkor diagnosztikai kilövéssel állományszabályozást végez? Persze ő is csak akkor jogosult a speciális eszköz használatára, ha a lesen „szolgálatba helyezi magát” és már nem egyszerű vadászként ül a lesen, hanem immáron hivatásos vadászként. Vicces, nem?
A Vtv. 56. § (1) bekezdése értelmében a vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.
A Vtv. meghatározása a vadászat, mint tevékenység fogalmára egyértelmű, a diagnosztikai kilövés, mint tevékenység ettől semmiben nem különbözik.

A diagnosztikai kilövés fogalmát semmilyen jogi norma nem határozza meg, tartalmát és lényegét tekintve az nem más, mint a vaddisznónak vadászat során történő elejtése. Éppen ezért a diagnosztikai kilövés végzésére is ugyanazok a szabályok kell, hogy vonatkozzanak, mint a vadászatra, melyekről a Vtv. rendelkezik.

Az OFA határozat preambulumában az annak kiadására feljogosító jogszabályként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 28. § d) pontja, 42. § (4) bekezdése és 52. § (3) bekezdése, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése, valamint az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet 4. § (4) bekezdés, valamint az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 16. § (1) bekezdése szerepel.

A fentiekben hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit áttekintve megállapíthatjuk, hogy azokban a témánkat érintően semmiféle felhatalmazó rendelkezést nem találunk, kivéve a hangtompítót.
A hangtompító használatának engedélyezése az OFA határozattal szinkronban levezethető jogszabályokból.
Az Éltv. 51. § (3) i) pontja értelmében - a miniszter - állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig „diagnosztikai vizsgálatot és ilyen célú leölést, kilövést” rendelhet el.
Ezzel párhuzamosan a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2021. 07. 02-től hatályos 35/B. § (1) bekezdése visszautal az Éltv. fenti szabályaira. Ennek értelmében a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára hangtompító tartása engedélyezhető abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az Éltv. 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
Témánk szempontjából a fenti rendelkezések a hivatásos vadászokra, a tájegységi fővadászokra, az erdészeti zrt-k szakszemélyzetére, az erdészeti zrt-k hivatásos vadászaira vonatkozhatnak, ha jogosultak lőfegyver munkavégzési célú tartására.
Megjegyzem, a sportvadász csak abban különbözik a fenti személyi körtől, hogy lőfegyverét nem munkavégzési céllal jogosult tartani, de az Éltv. 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére ő is jogosult, sőt köteles.
Nincs tehát olyan felhatalmazó rendelkezés, ami az országos főállatorvos számára biztosítaná egy bizonyos személyi kör részére – a hangtompítón túl – a Vtv. által tiltott eszközök használatának engedélyezését.
Az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz, magyarul hőkamera céltávcső, éjjellátó céltávcső, vagy ilyen előtétek azonban kizárólag a Vtv-ben szerepelnek, mint tiltott vadászati eszközök.
Ezek használata csak törvénymódosítással, vagy a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelelő jogi szabályozással tehető legálissá – még az OFA határozatban szereplő személyi kör vonatkozásában is -, használójuknak a Btk. 245. § - ába ütköző orvvadászat bűntettének az elkövetésével kell számolniuk.
A tiltott vadászati eszközök használatának kérdése a fentiekben vázolt meglehetősen ellentmondásos szabályozáson túl is foglalkoztatja a vadászokat, különösen annak fényében, hogy tőlünk nyugatra már engedélyezett a használata. A vadásztársadalom, különösen az éjjellátó vagy hőkamera céltávcsövek, illetve előtétek legálissá tétele kérdésében megosztott, ahogyan megosztott volt a hagyományos céltávcsövek használatával kapcsolatban is sok évtizeddel ezelőtt. Ezt a megosztottságot pedig még tovább polarizálja az OFA határozatnak a rendelkezése, mely szerint a közel hetvenezer vadászt számláló magyar vadásztársadalomból „az állománygyérítés sikeres végrehajtásához” a határozatban meghatározott mintegy 3000 személy részére biztosítja – kontra legem - a speciális eszközök használatát. Ha pedig az állománygyérítés sikeres végrehajtásához az OFA határozat szükségesnek tartja a speciális eszközök használatát, akkor a mentesítési terv eredményes – kevésbé eredményes végrehajtását is a határozatban meghatározott személyi körön kell számonkérni.
Azt gondolom, hogy a probléma megoldása jogalkotási kérdés, a megalapozott megoldáshoz pedig elengedhetetlen a vadásztársadalom véleményének a megismerése. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a realitásokat, ami az egyébként legálisan vásárolható és birtokolható speciális eszközök forgalmát illeti. Valószínű nem kis meglepetést okozna a vadászboltok eladási adatainak a megismerése és ennek ismeretében naivitás lenne azt gondolni, hogy a sok eladott éjjellátó és hőkamera céltávcső, illetve előtét használata kizárólag az éjszakai céllövészetre korlátozódik.

Dr. Makai Lajos

Read 188 times
back to top
© 2019. OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete. Minden jog fenntartva.

Keresés

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések